Stitch. a kutyám.
ezzel a posttal ünnepélyesen bejelentem, hogy Stitch saját blogot kapott. élete kis szösszeneteit, fejlődését ott közvetítem ezentúl. nincs lelkem letolni keresztbe a kis followerjeim torkán, ezért 20 nap után meghagyom a lehetőséget mindekinek, hogy maga döntse el, érdekli-e mi van a döggel. így itt visszatérek saját izgalmas életem dokumentáláshoz. (gondolom sokak örömére)
szájbarágnám azért: http://stitchakutyam.tumblr.com/
tizenkilencedik napi jelentés:
ma megtaláltuk végre a nagy füves kutyafuttatót. a csávómmal nem nagyon akart futni, valamiért nélkülem nem igen akar egy tapottat sem mozdulni. (továbbra is várom a szakértői véleményt) én meg a térdem miatt nem futok vele dombon. de mivel ötszáz lépcsőn másztunk fel mire odaértünk, lehet már neki se lett volna ereje nagyon futkosni.
elengedni nyilván nem mertük még (nem kerített, meg bla…) de azért mostmár kíváncsi lennék micsinálna ha elengednénk. vajon visszajönne? elvégre nélkülem nem igen megy sehova.
újabb érdekesség, hogy elkezdődött az örömpisi. eddig nem csinálta, de 2 napja nyomja, hogy amikor hazajövök, annyira megörül nekem, hogy becsurgat. most, amikor kezd szobatiszta lenni. minden előrelépést kettő hátralépés követ. ez a szép ebben.
tizennyolcadik napi jelentés:
esőben séta milyen jó. mivel a duna környéke még mindig masszívan le van zárva, továbbra is a várban bolyongunk. ellenben olyan helyeken, ahol sosem jártunk még, hiába lakunk itt 6 éve. elképesztő.
amúgy az pocsolyázás utáni törölközés nem a kedvence, de már megvan rá a trükköm, úgyhogy egész jól megy. elképesztő egy jutifaliért mit meg nem tesz….
amúgy meg ma nem hagy dolgozni sem. mostmár vmi szakértő megmondhatná mi ez az “anyakell” viselkedés mostanában…
tizenhetedik napi jelentés:
ma négyszer is voltunk sétálni. masszív tömeg és lezárások vannak a dunaparton, ezért a vár felé sétálunk mostmár inkább. a dombmászás meg minden kemény dolog azért, durván el is fáradt.
de a fáradtság ellenére is mindenhova követ a lakásban. kb a szemét sem tudja kinyitni, és ha megállok egyből lefekszik, de akkor sem hagyja, hogy egy métert is menjek nélküle. át kell gondolnom ki is a falkavezér, és most mi is ez a nagy piócaság…
amúgy új helyet talált magának. egy percre se menne el mellőlem még a lakásban sem, és mivel az asztalnál dolgozok, ő az asztal alatt campel.
tizenhatodik napi jelentés:
ma kocsikáztunk. full biztonságban, becsatolva. tetszett neki, szal nem lesz gond a hosszabb utakkal sem talán.
azzal már kb kibékültem h minden nap korábban kell kelnem a séta miatt, de a hétvégi koránkelés fájt. mindenesetre őt ez nem hatotta meg, és hiába könyörögtem még 5 perc alvásért, fel kellett kelni.
tizenötödik napi jelentés:
ma csapatépítésen voltam egy messzi messzi faluban. (amúgy elég klassz volt) úgyhogy hajnalban értem csak haza. a csávóm is iszogatni volt, úgyhogy az a látvány fogadott amikor hazaértem, hogy a csávóm cipőben a földön fekszik, a kutyu meg a babzsákból simogatja.
amúgy egy ajándék korsóval is gazdagodtunk, hála a tahó ankereseknek, és a csávóm igazságérzetének.
tizennegyedik napi jelentés:
ma bekukkantottunk a mitoba, megmutattuk a pofiját mindekinek, hogy az ottaniak is szokják, hátha bejár majd segíteni nekik… persze egyből a kanapéra pattant (amit otthon nemszabad) és a csajokat stírölte…
mától már megy a reggeli séta is. nekem még nehezen megy a koránkelés, de ő nagyon élvezi. ezzel együtt elkezdődött a szobatisztaság tanulása is. - főleg mert fogyóban a pelus…
tizenharmadik napi jelentés:
ma mi is katasztrófa turistáskodtunk kicsit. megnéztük ezt az árvíz helyzetet… csak hogy barátkozzon a vízzel, hátha durván kiönt a duna és eláztat minket is.
és mivel ma reggel is volt séta, annyira elfáradt estére, hogy már ahhoz sincs ereje, hogy mindenhova kövessen a lakásban. de azért szemmel tart… biztos, ami biztos.
ja, és a fogzás miatt vettünk neki marhabőr rágható csontot, amit megkap napközbenre mindig. hát gyűlölöm azt a szart. nyálra bomlik, és az egy dolog, hogy gusztustalanul néz ki, de a kutya álla meg mancsa tiszta drótkefe lesz ettől a nyálas először oldódó majd megszáradó szartól.
tizenkettedik napi jelentés:
ma eső után sétáltunk. a pocsolyák különösen érdekesnek bizonyosultak. (tisztaságmániás örömömre.) találkoztunk első leendő pajtásával, Gertivel. vele muszáj jóban lenni, hisz ő a mito királynője. így első blikkre azt hiszem nem lesz gond. úgy tűnik, alapvetően nincs problémája a kutyákkal… (kopkopkop)
viszont talán végre sikerült kifárasztani. befoglalta a babzsákot, és tv-t néz. szerintem ma nem kell vele lenyomni a villanyoltásos küzdelmet sem. (hállelúja)
tizenegyedik napi jelentés:
megvolt az első séta. nagyon jól ment. át a hídon, vissza, fel a hegyre és le. okosan, önszántából lábmellett. nagyon élvezte. póráz húzas az egy óra alatt 4szer maximum, az is a fura szagok miatt lehetett. és minden szituban hallgatott rám, ami azért kicsit megnyugtat. ja, és az őt megugató kutyákat le sem szarja.
tehát a nap sikeresnek mondható, remélem jól elráfadt és végre nem lesz nehézkes az elalvás.
azért ha őszinte akarok lenni… kicsit félek attól, hogy a csávóm viszi majd sétálni. elég csajozós a dög.
tizedik napi jelentés:
az ötperces szabály, már tényleg majdnem ötperces. egész pontosan már csak 10 perc, és meg is törik a falkavezéres játékban. a hazaérkezés nagyon jól megy, de az elmenéssel még vannak gondok azért. valszeg nem segít, hogy szegényt csak úgy otthagyták valahol…
ma már kritikus lett a fogzás miatti szenvedés, úgyhogy vettünk neki még egy adag rágahtó dolgot. most marhabőr cuccokat, amit elvileg sokáig fog rágni. abszolút sikert aratott az első csont. nagyon elvolt vele, míg nem voltunk itthon. kicsit talán túlságosan is szétrágta. és most a pofája és mindkét mancsa is tiszta nyál. nem fog örülni, hogy megmosom…
a klikkerezés gondolom jól halad. még mindig csak kondícionálunk. de már a szembenézés simán megy.
ma megkapta a bolhanyakörvet is, és kb le sem szarta. ez már az utolsó lépés volt a holnapi sétára való készülésben. már alig várjuk. lesz izgalom.
kilencedik napi jelentés:
ismerkedés a fifával. ez is egy olyan dolog, amit már az elején meg kell szoknia, mert sajnos az életünk szerves része.
elkezdtük a klikkerezést. egyenlőre csak kondícionálunk, de az eléggé megy. pár nap, és kezdődhet az ül-fekszik-marad-bukfenc-pacsi tanulás.
egyébként most nagyon nehezen lehet bírni vele, mert potyognak ki és nőnek a fogacskák. ez eléggé megviseli…
nyolcadik napi jelentés:
ma már fél óra alatt megtört. remélem egy hétvége alatt nem ugrik majd ez meg megint 2 órára… szerintem kezdi érteni. (szeretném ezt hinni)
ma kipróbáltuk ezt a póráz dolgot. készülünk, hogy hétfőn már sétálni vihessük. nincs vele semmi baja, szóval ezzel talán nem lesz gond. és a piros rendkívül jól áll neki, úgyhogy minden fasza.
